Rájár a rúd a Dakar-rali szervezőire: a januári verseny lezárulta óta két kulcsfontosságú szakembert is elveszítettek, szerdán pedig biztossá vált, hogy a terepralis csúcsrangadó 2016 januárjában nem térhet vissza Chilébe, így a jelek szerint bukják az Atacama-sivatagban kanyargó szakaszok zömét…
Az útvonalfelelős logisztikai igazgató, David Castera, valamint a kamionos technikai felügyelő Fabien Calvet távozása sem tett jót a Dakar-ralit szervező ASO-nak, ám a chilei fejlemények még komolyabb csapást jelenthetnek a társaságra. A nagyfőnök Etienne Lavigne titkon biztosan reménykedett abban, hogy nem veszítik el a verseny savát-borsát jelentő, az Atacama-sivatagban kanyargó szakaszok zömét, ez mégis megtörténik: a chilei kormány szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy az ország északi részét sújtó áradások miatt jövő januárban nem tudják fogadni a terepralis csúcsderbi mezőnyét.
„Országunknak alkalmazkodnia kell ahhoz a keserű valósághoz, amelyet északon élő honfitársaink kijut mostanság” – nyilatkozta Chile sportminisztere, Natalia Riffo. „A kormány számára jelenleg az a legfontosabb, hogy megszervezzük a mentést és segítsük a térség helyreállítási munkálatait. Csak ezt követően tehetjük majd fel magunknak a kérdést, hogy 2017-ben tudjuk-e fogadni a Dakar-ralit.”
A dolgok jelenlegi állása szerint az ASO számára kulcsfontosságú lenne, hogy a verseny visszatérjen Peruba, amelynek fővárosa, Lima 2012-ben a rajtnak, 2013-ban pedig a finisnek adott otthont. Az ország 2014-ben a túlzottan magas költségek miatt zárkózott el a folytatástól: „Ha azt akarnánk, hogy a Dakar áthaladjon az országon, 4 millió dollárt kellene fizetnünk, ha pedig a befutóra is nálunk kerülne sor, az 6 millió dollárba kerülne” – indokolta a döntést 2014 márciusában az ország idegenforgalmi minisztere, Magali Silva. Igaz, az illetékes tárca vezetője nem zárkózott el attól, hogy a verseny a jövőben valamikor visszatérjen Peruba.
A térséget hetek óta sújtó esőzések következtében az áradások súlyos pusztítást okoztak: több tucatnyian életüket vesztették, sokan eltűntek, ráadásul a természeti csapás miatt több ezren váltak hajléktalanná. Copiapo, Iquique és Antofagasta bizonyosan hiányzik majd a versenyzőknek, ám kétségtelen, hogy a jelenlegi állapotok mellett etikátlan lenne arrafelé vinni a futamot, ráadásul a döntéssel némi pénz is felszabadul: Chile – amely a viadal 2009-es Dél-Amerikába költözése óta minden évben része volt a menetrendnek - a kiszivárgott hírek szerint évi 7-8 millió dollárral támogatta a Dakar-ralit.
Lavigne és társai valószínűleg készültek vészforgatókönyvvel, az ASO ugyanis április 16-ra hirdette meg azt a párizsi sajtótájékoztatót, amelyre a jövő évi útvonal bemutatását ígérték: „Figyelmesen tanulmányoztuk a helyzetet és bízunk abban, hogy az Atacama régiója, az érintett városok hamar kiheverik a természeti csapások hatásait” – közölte a főszervező.
Chile 2013-ban és 2014-ben a befutónak is otthont adott, előbb Santiago de Chile, majd Valparaiso volt a díjátadó ceremóniák helyszíne. Az ASO természetesen számokkal is igyekezett alátámasztani, hogy mit jelent ez, valamint a chilei felségterületen az évek során futott 39 szelektív szakasz: a társaság szerint évente átlagosan egymillió néző zarándokolt ki a pályán mellé, a televíziós közvetítés médiaértéke Chilére kivetítve több mint 400 millió volt, a verseny ottani látogatásai pedig évente átlagosan 36 millió dollárnyi hasznot hajtottak a helyi gazdaság malmára.
Fotók: X-Raid, Overdrive Racing, Red Bull
